Megmentő vagy segítő vagy?

Egy női szuperhős mezének közepe látható, hasán szupermen jelével.

Jártál már úgy, hogy segíteni próbáltál valakinek, de a végén már te érezted magad szarul, mert nyomta a válladat a megoldás felelőssége…?

Az utóbbi hetekben, a klienseimmel, a képzéseimen, de akár még a napokban kollégákkal folytatott kvázi szupervíziok során is, számtalanszor előkerült egy nehéz, nyomasztó téma.

Ez a téma a segítség nyújtás, akár a magánéletben lévő kapcsolatokban, akár szakmailag a klienssel kapcsolatban.

Sokszor látom, hogy nem tisztázott az értelmezése, és nincs meg a határ, a MEGMENTŐ és a SEGÍTŐ, támogató magatartás között!

Közhely; minden ember a saját sorsáért felelős!

A MEGMENTŐ egy játszma részese, Ő az, aki vállalja és viszi a felelősséget a másik, a többiek helyett! Ő az, aki azt gondolja, hogy

  • nem mondhatja és tarthatja meg a határait, nehogy megbántsa a másikat
  • akkor is segítenie kell, ha ezzel a segítséggel saját maga ellen megy
  • a végsőkig, ereje felett is ki kell tartania, mert különben Ő lesz a hibás, ha a másikat valami negatív dolog éri
  • sajnálja a szegény szenvedőt, felelősnek érzi magát mások boldogságáért, és mindent elkövet, hogy másoknak jó legyen.

Bármi áron.

Azt gondolja, ezzel segíti a másikat, pedig NEM!

Magára vállalja a másik ember életének felelősségét.  Asszisztál ahhoz, hogy a másik erőtlenségben maradjon, és ne tudja, ne kelljen vállalnia a saját életének felelősségét!

Mondok egy példát;

a barátnőd nehéz élethelyzetben van, elhagyta a férje és természetesen számít rád, a támogatásodra. Ez evidens, mint ahogy az is, hogy Te támogatod, meghallgatod Őt. A probléma akkor jön be a képbe, ha Te látva a barátnőd szenvedését, annyira rá fókuszálsz, hogy nem tartod tiszteletben a saját életedet, háttérbe helyezed magad és a családodat. Nem tartod be a prioritást, hanem MINDEN ÁRON a barátnődet akarod segíteni.

Egy nagy konfliktus helyzetben, egy traumánál ez természetes, ám ennek van egy kerete, amely energiában, időben meghatározható és meghatározandó, mert különben beleragadunk ebbe a szerepbe, és az már a MEGMENTÉS, nem segítség.

És itt visszatérek a kvázi, közhelyhez, amiről beszéltünk, miszerint minden ember a saját sorsáért felelős. Tovább megyek, mindenkinek joga és kötelessége vállalni a saját sorsának /döntéseinek, cselekedeteinek, szavainak/ felelősségét!

Amennyiben ezt nem hagyjuk meg, adjuk vissza neki, a másik benne marad az áldozat, a szegény én szerepében. Amíg asszisztálunk, megmentőként állunk mellette sosem fog tudni, lehetősége sem lesz, változtatni attitűdjén, mi magunk pedig nem a saját életünket éljük, hanem bevonódunk az övébe.

Ezzel szemben a SEGÍTŐ, megtartva az énhatárait, folyamatos kereteket tartva, empátiával, értő figyelemmel fordul a másik emberhez. Nem veszi át és el a felelősségét, sőt, amikor rá akarja tolni, megtartja a határait és nem ad teret neki.

Hogyan ismerheted fel ezeket a határokat?

Amikor azt érzed, hogy már-már kényszeresen segíteni akarsz.

Amikor már legbelül érzed, hogy ez téged negatívan érint, sok neked, de megjelenik benned a sajnálat, a szánakozás és magadat kizsigerelve újra a másikon, az Ő vélt, vagy általa kimondott szükségletein van a fókuszod.

Amikor elkezdesz dühöt érezni, mert úgy érzed, bármit segítesz, tanácsolsz, Ő nem lép, nem tesz, szerinted, semmit vagy csak keveset.

Ilyenkor érdemes elgondolkodni, hogy vajon jó helyen vannak-e a határaid és, hogy

  • voltál már hasonló helyzet az életedben,
  • visszatérő mintaként, szerepként van jelen?

Mint már említettem, ez egy játszma, melyben, ha nem a helyén vannak a határaid, Te játszod a MEGMENTŐ szerepét!

Akkor tudsz MEGMENTŐ lenni, ha van ÁLDOZAT, akinek szintén nincsenek rendben a határai, asszisztál neked szereped beteljesítésében.

Amikor felismered, hogy voltak már hasonló helyzetek az életedben, hogy visszatérő mintaként van jelen és, akár azt is, hogy egy játszmában vagy benne, az már egy nagy előrre lépés, hiszen tudatosításra került!

A következő lépés, hogy vedd vissza az irányítást az életedben ezek felett a helyzetek fölött egy számodra testhez álló önismereti módszer segítségével, például

illetve keress egy számodra szimpatikus pszichológust, vagy csatlakozz pszichodráma csoporthoz és térképezd fel magadban, hogy mi a kiváltó ok, mi az a múltadban, amiért ráharapsz erre a szerepre, és újra, és újra bekapod a horgot!