Önismeret nélkül lehet élni, csak kérdés, hogy érdemes-e?!

Mindannyiunknak vannak nehéz, szomorú periódusai. Jönnek a pofonok, helyzetek az életben, mikor már annyira mélyen vagyunk, hogy azt gondoljuk lejjebb már nincs…


aztán bebizonyosodik, deee… van…


Párkapcsolatunk, önértékelésünk, ne adj isten egzisztenciánk, a romokban hever. Azt sem tudjuk, kik vagyunk, hova és miért tartunk épp az életünkben…
Ilyenkor születik meg a vágy az önismeretre, arra, hogy rálássunk, megértsük, honnan jöttünk, milyen mintákat hozunk a családunktól.
Milyen minták mozgatnak minket a tudattalanunk mélyéről. Annak függvényében, hogy hol, életünk melyik területén a legharsogóbb az adott probléma, kezdünk családállításokra járni, tanulni az asszertív kommunikációt, veszünk részt önismereti tanfolyamokon, szaladunk párkapcsolati coachhoz!
De csak akkor, mikor a probléma már a körmünkre ég és elviselhetetlenül fáj…

Ne várd meg!

Mert előbb vagy utóbb eljön az a pont, mikor választani kell! Választani, hogy szembenézünk önmagunkkal, paradigmáinkkal vagy “belehalunk”! Igazán vagy, akár szimbolikusan…
Érdemes nem megvárni ezt a pontot, hanem mielőbb elindulni a változás, a fejlődés útján! 


Élj az “újra tervez” opcióval! 


Ez az az út, mely a megtapasztaláson és a megértésen át, elvezet önmagunk boldogságához!
Hosszú és rögös út… de elkerülhetetlen…
És tapasztalatból mondom, megéri!
Mert mikor a hernyóból pillangó lesz, az gyönyörű!


Ha Te is úgy érzed, hogy változtatnál életeden, szívesen látnád végre a tükörben a pillagót ,
akkor várlak szeretettel!

Kosári Móni